Keresés
Hol vagyok: dolak.hu > Média > Cikkek > Cikkarchívum

Könyvhét Plusz: Újra támad a poliphisztor

2004. 10. 07.

Dolák-Saly Róbert zeneszerző, szövegíró, gitáros, énekes, humorista, színész, társulatalapító (L’art pour l’art), író, tanár, kutya. Győrőtt született annak idején, Dunaújvárosban és Budapesten járatta magát iskolába. Az egri tanárképzőn végzett a biológia-rajz szakkal, majd rövid ideig a szegedi egyetemen követte a biológiát. Erre szeret felvágni. Volt egyszemélyes előzenekar Omega turnén, de hivatalosan csak 1980-tól számít tehetségesnek, amikor megnyert egy tehetségkutató versenyt. Halk szavú gépírónőként is kerülte a munkakerülést. Első kötete – ami már a hatodik kiadásnál tart – két évvel ezelőtt jelent meg, Madáretető címmel. Ennek örömére írt még egy könyvet, Szászi Móni tettestársával. Címe: Boborján.


Árpilis, morogott, tigriset, megijedett. Egy ötéves gyerek és egy vizslakölyök keverékének a szókincse. Azaz Boborjáné, aki naiv, impulzív, sértődékeny, imádja a csokit és a rajzszögeket. Honnan ez a szeretnivalóan idióta figura?

A „csökkelütött” Boborján velem született, génjeimben élő lény. Róla szóló új könyvünk fele jelenetekből, fele mesékből, a fele pedig képekből áll.

Hány fele van?

Ez egy olyan könyv, ami másfél.

Egyet fizet, másfelet kap. Elválasztható, hogy melyik részt ki írta?

A jeleneteket inkább én, a meséket Móni. Igazából oda-vissza használtuk egymás ötleteit. Egyes jelenetek korábbi L’art pour l’art előadás anyagok, a többit a könyv hírén felbuzdulva írtam meg gyorsan.

És a mesék?

Móni meséi Boborján hétköznapjaiba engednek bepillantást nyerni. Abba, hogy az ébredéstől a lefekvésig milyen dolgokkal múlatja az időt, és hozza zavarba azt, aki éppen a társaságában van.

Dolák-Saly alapján?

Van benne én is. Ha nagyképű akarok lenni, akkor azt mondom, hogy Boborján egy picit micimackoid jellegű.

Mit ért ez alatt?

Boborján sajátos nyelvezetű, nyakatekert logikájú mesefigura, aki kicsinyes problémáival küzd egész életében.

Így kortalan is?

Bízunk benne és drukkolok neki, hogy az legyen.

És a harmadik fél?

A könyv harmadik fele fotókból áll: a jelenetek illusztrációiból, valamint rajzolt- és fotóképregényekből. Persze, az összes képen én vagyok, de igyekszem nem unalmas lenni. Már csak azért sem, mert rengetegféle jelmezt viselek. Van egy meglepetés is, amit a könyv szélének pergetésével lehet felfedezni.

Mennyire jellemző az új könyvre a jól bevált abszurd humor?

Abszolút. Sokáig gondolkodtam, mire rájöttem az egyedül ránk jellemző minőségjelzőre: A L’art pour l’art Társulat a „kizárólag magyar abszurd humort játszó színházak egyetlen képviselője”.

Kit tekint elődjének?

Engem legjobban Karinthy izgatott fel annak idején, a szónak nem erotikus értelmében. Nagy hatással volt még rám Örkény és Alfonzó.

Ön könyvillusztrátorként is feltűnik az életrajzában. Ez csak vicc, mint a lemezborító és a tojástartó?

Halál komoly, bármennyire hülyén hangzik. Húszéves voltam, amikor felkértek arra, hogy rajzoljak fejfákat egy folklór gyűjteményhez.

Hogyan ír? Ihletszerűen ráront és megírja, vagy ez egy higgadt munkafolyamat?

Is-is. Az írás energia kérdése. Ha az ember kipihent, tele van energiával, akkor ír, alkot, és akkor abból jó dolgok születnek.

Kinek ajánlják ezt a könyvet?

Az ajánlat is kortalan. Én azt sejtem és azt érzékelem a szaglásommal a levegőben, hogy ez gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt érdekes lesz, négy évtől 90-ig.

Van az embereknek humorérzéke ma Magyarországon?

Múlik, azt figyeltem meg. Egyre több olyan puccos rendezvényt látok, ahol az újgazdag vállalkozók nem ereszkednek le a humorhoz.

Segíthet ezen egy könyv?

Rajtuk biztos nem. De annak a 29 ezer embernek úgy tűnik nem múlt el a humorérzéke, akik megvették a Madáretetőt. Mi egy nyelvet beszélünk.

Minek tartja magát első sorban?

Nekem tripla mázlim van. Olyan pali vagyok, aki százféle dolgot csinál, és egyszerűen, ha az egyik lábam elfárad, akkor ráállok egy másikra. Magamat poliphisztornak is szoktam hívni. Ha éppen valamihez nincs kedvem, akkor mást csinálok. Most párhuzamosan bemutatjuk a L’art pour l’art új színházi estjét, gyerekkoncerteket adok, rendszeresen írok egy napilapba, rock lemezt készítek, és eközben a könyv kiadódik.

Szablyár Eszter

Kapcsolódó anyagok

CikkekCikkarchívum
Powered by Gothic
© 2009 Deepskeye Systems -

Dolák-Saly Róbert honlapja